😍 Vizuális emlékezés teszt online

zonesquares

Pasziánsz
Madzsong
Kígyó
Aknakereső
2048

Magyar
- Azərbaycan dili
- Bahasa Indonesia
- Bahasa Melayu
- Català
- Dansk
- Deutsch
- Eesti
- English
- Español
- Ελληνικά
- Filipino
- Français
- Hrvatski
- Italiano
- Latviešu
- Lietuvių
- Magyar
- Nederlands
- Norsk
- Polski
- Português
- Română
- Shqip
- Slovenčina
- Slovenščina
- Srpski
- Suomi
- Svenska
- Tiếng Việt
- Türkçe
- Čeština
- Български
- Македонски
- Русский
- Українська
- العربية
- فارسی
- বাংলা
- עברית
- اردو
- हिन्दी
- ภาษาไทย
- ქართული
- 简体中文
- 繁體中文
- 日本語
- 한국어

Beállítások
Munkamemória teszt

Start

Rows
Columns
Answers
Show Time

Információk
Vizuális memóriateszt
A vizuális memória létfontosságú szerepet játszik minden ember életében. Ismerős ember arcának felismerése a tömegben, térkép ellenőrzése nélkül eljutni a kívánt címre, vagy azonnal meghatározni a kívánt színt/mintát – mindezt a memóriába vésett vizuális képekkel lehet megtenni.
Összehasonlíthatóak a fényképekkel, amelyek mindig a fejben tárolódnak, és összehasonlítás útján segítenek eligazodni a környező térben. A vizuális memóriát nem hiába nevezik „fotósnak”.
Vizuális memória
Tudományos meghatározás
A hivatalos definíció szerint a vizuális memória a látószervek által észlelt információk memorizálása. E jelenség alternatív nevei a vizuális és a fényképes memória.
Az emberek 80%-a vizuálisan tanul – ők a vizuális információkra emlékeznek a legjobban, nem pedig a hallási, tapintási, szaglási és ízlelési információkra. Ebben az ember alapvetően különbözik a legtöbb állattól, akiknél a szaglószervek állnak az első helyen. Például a macskák és kutyák elsősorban szaglás alapján navigálnak – éppúgy emlékeznek a szagokra és azok kombinációira, mint mi a vizuális képekre.
Az agy occipitalis lebenye felelős a vizuális memóriáért. Amikor megsérül, egy személy elveszítheti mások felismerésének képességét, amit a pszichológiában mentális vakságnak neveznek.
Az agy normál működése során a legtöbb vizuális kép automatikusan egyedi nevet kap. Például, amikor egy ismerős színész arcát látjuk, eszünkbe jut a neve, a filmek pillanatai, amelyekben szerepelt, és más kapcsolódó információk. Ha megszakad a kapcsolat a verbális és a vizuális képek között, nem tudjuk megjegyezni az emberek nevét és a helyeket, ahol találkoztunk velük, bár biztosan tudjuk, hogy ismerősek számunkra.
A vizuális memória működésének tipikus példája több pontban is leírható:
Látjuk egy személy arcát, és tudat alatt összehasonlítjuk a hosszú távú emlékezetben található különféle vizuális képekkel.
Ha egyezést találunk, felismerjük a személyt, és megjegyezzük a vele kapcsolatos információkat.
Ha nincs egyezés, a személyt idegenként jellemezzük.
Ez az egész folyamat a másodperc töredékét is igénybe vehet: ha egy ismerős személy nem változott az utolsó találkozás óta, a felismerés szinte azonnal megtörténik. Ahogy öregszünk, és központi idegrendszerünk romlik, egyre nehezebbé válik az ismerős arcok és tárgyak felismerése és összehasonlítása. A vizuális memória romlásának oka lehet még fejsérülés, súlyos stressz és különféle pszichostimulánsok használata.
A vizsgálat előzményei
A különböző történelmi korszakokban a vizuális emlékezetet mentális folyamatként, a psziché függvényeként és asszociációs rendszerként írták le. Az első tudományos munkák ebben a témában a 17. századból származnak, de meglehetősen kaotikus jellegűek voltak.
Csak a 19. században Wolfgang Köhler és Kurt Gottschaldt kidolgozott egy világos Gestalt-elméletet, amely a vizuális memóriát olyan integrált rendszerként írja le, amely magában foglalja a kapott vizuális adatok memorizálását, tárolását és reprodukálását.
A Gestalt-elméletet a 20. század elején Karl Bühler és Alfred Binet szemantikai elmélete váltotta fel. Előtérbe helyezte az egyes vizuális képekbe ágyazott jelentéseket, amelyek a szemantikai terheléstől függően jobban vagy rosszabbul emlékeznek meg az emberi emlékezetben.
Végül a 20. század második felében egy új nézőpontot javasoltak – az információ-kibernetikát. Lehetővé tette a képek memorizálásának és reprodukálásának folyamatát a számítástechnikában használthoz hasonló algoritmusok formájában.
Érdekes tények
Minél gazdagabb a képzelet, annál jobb a vizuális memória. Az ember könnyebben emlékszik, és mentálisan reprodukálja azt, amit el tud képzelni.
Az emberi memória az élet során formálódik, de az aktív fejlődés 25 éves korig folytatódik. A memóriavesztés első jelei a legtöbb esetben 50 év után jelentkeznek.
A lehetséges memóriakapacitás amerikai tudósok szerint megközelíti a petabájtot – ezer terabájtnyi adatot (körülbelül 217 872 DVD). Ugyanakkor a rossz emlékek először elfojtódnak, és a kellemes benyomások sokáig megmaradnak – így védik meg a pszichét a túlterheléstől.
A Guinness-rekordok kétszeres tulajdonosa, Samvel Gharibyan folyamatos edzések segítségével megtanulta megjegyezni a nyomtatott szövegeket. 1990-ben kiváló vizuális memóriája lehetővé tette számára, hogy 1000 véletlenszerű szót ismételjen meg idegen nyelvekből hiba nélkül. 2000-ben ez a rendkívüli ember 2000 olyan orosz szót memorizált, amelyek jelentése nem volt rokon.
Idővel az emlékek eltorzulhatnak, elhalványulhatnak, és benőhetnek hamis részletekkel. Ezenkívül az emberbe fiktív részleteket és fiktív események emlékeit is be lehet ültetni.
Minden olyan gyakorlat, amely fejleszti a figyelmet, hasznos lehet a vizuális memória fejlesztésében. A teszt egyike ezeknek a szimulátoroknak, amelyek bizonyítottan hatékonyak.
Segítség
Ingyenes memória teszt
A vizuális memória elsősorban a kreatív szakmák képviselői számára fontos: tervezők, művészek, mérnökök, építészek, szobrászok.
A rendőrök, jegykiadók, őrök, biztonsági őrök és más alkalmazottak számára is nehéz feladat, akiknek munkájuk jellegéből adódóan folyamatosan emlékezniük kell az emberek arcára és sajátosságaira, hogy ezt nélkülözzék.
Van olyan vélemény, hogy a vizuális memória fejlesztése lehetetlen, és ez születéstől fogva adott. De a valóságban ez nem így van, és bárki megtanulhatja a vizuális képek memorizálását speciális gyakorlatok/módszerek segítségével.
Gyakorlatok a vizuális memóriához
A vizuális memória elválaszthatatlanul kapcsolódik a figyelemhez (észlelés) és a képzelethez. Miután megörökítettél egy élénk képet az emlékezetedben (ami erős benyomást tett rád), életed végéig emlékezni fogsz rá a legapróbb részletekben és árnyalatokban.
De hogyan tanuljunk meg emlékezni olyan jelentéktelen vizuális jelenségekre, amelyek nem tartoznak a fontos, sokkoló és rendkívüli kategóriákba? Vannak erre speciális gyakorlatok, amelyeket gyakran használnak feltörekvő művészek, írók, zenészek és sok más kreatív ember.
Memorizálás és felidézés
A vizuális memória vizuális információk rögzítésének, tárolásának és reprodukálásának képessége. Ezt a legegyszerűbb, elérhető eszközökkel tanulhatja meg.
Például helyezzen gyufát az asztalra valamilyen összetett figura vagy minta formájában, emlékezzen a helyükre, és egy idő után próbálja megismételni a műveletet. Az eredmény ellenőrzéséhez készítsen fényképet az első elrendezési lehetőségről, és hasonlítsa össze a második lehetőséggel.
Bonyolult képek memorizálása
Vegyél fel több összetett grafikai kompozíciót, amelyek sok különböző objektumot ábrázolnak apró részletekkel. Nézze meg figyelmesen a képet egy percig, majd fordítsa meg, és próbáljon meg mindent a legapróbb részletekig leírni.
A leírás történhet fejben, szóban (hangosan) vagy papírra/számítógépre írt jegyzetekkel. Az utolsó lehetőség előnyösebb, mivel lehetővé teszi a forrás és annak leírásának ellenőrzését.
A környező világ értékelése
Bárhová is megy, nézzen körül, és alaposan mérje fel környezetét. Épületek, fák, elhaladó emberek, elhaladó autók stb.
Célja nem csak az, hogy rájuk pillantson, hanem az is, hogy rögzítse és emlékezzen a látottakra. Amikor hazaér, próbáljon meg a lehető legtöbbre emlékezni abból, amit látott, és fordítsa le vizuális képekké.
Játszd le, amit láttál
Javítsa ki és emlékezzen a környezetből származó objektumokra, lehetőleg összetett alakú/konfigurációjú, majd próbálja meg papíron ábrázolni a memóriából, anélkül, hogy ellenőrizné az eredetit.
Ehhez nem szükséges a jó rajzolás képessége, a lényeg az, hogy a tárgy/tárgy teljes lényegét átadja anélkül, hogy az apró részleteket kihagyná. A különféle tájképek és csendéletek gyakorlásával sikeresen fejlesztheti képzeletét és vizuális memóriáját.
A „Rombusz” gyakorlat
Írjon fel néhány szót egy papírra, legalább 8-10 szót (lehetőleg többet): a hosszuk növekedésével és fordítva. Ez azt jelenti, hogy a lista elejére írjon egy hárombetűs szót, majd négyből, ötből, hatból, majd - lefelé: hatból, ötből, négyből és háromból.
Egy feltételes gyémántot kap, amelyet alaposan el kell olvasnia tetőtől talpig, és emlékeznie kell. Tegye félre a papírlapot, és egy idő után próbálja meg emlékezetből leírni ugyanazokat a szavakat: ugyanabban a sorrendben, mint a forráson. A végső cél az, hogy megtanuljunk emlékezni és reprodukálni a nagy „gyémántokat”: 15-20 összetett szót.
Több objektum memorizálása
Egy vizuális kép vagy több részletes reprodukálása nem ugyanaz. Rövid távú memóriánk mindig energiatakarékos üzemmódban működik, és gyakran nem hajlandó felvenni a felesleges, nem létfontosságú információkat.
Tehát, ha 5-6 elhaladó autót lát, nem valószínű, hogy pontosan emlékszik a modelljére, márkájára és színére: feltéve, hogy nem szándékosan emlékszik rájuk. Ez a gyakorlat lényege: nézzen meg és emlékezzen több tárgy (öt vagy több) részleteire, majd reprodukálja a látottakat.
A felsorolt gyakorlatok nem igényelnek semmilyen speciális felszerelést vagy pénzügyi befektetést. Elegendő a kéznél lévő tárgyakat/tárgyakat használni.
A vizuális memória fejleszthető, de először meg kell határoznia, hogyan emlékezhet a vizuális képekre. A teszt tesztelheti a rövid távú vizuális memóriát (egy sor villogó lapkát fog látni, amelyek helyét meg kell emlékeznie és meg kell ismételnie). Jó eredményt kívánunk – megteheti!
Írj nekünk
Adatvédelem

zonefirefly